A Lindt & Sprüngli történetéről itt olvasható egy jó kis összefoglaló, most nem fogom én is leírni. Ismerjük, szeretjük, elterjedt. :) Bár nem áll a dobogó tetején; már fel sem tudnám idézni, hogy mi mindent kóstoltam tőlük, mert egy-két íz egyszerűen semmilyen emléket nem hagyott.
Mint a csokiboltos posztomban írtam, a Rózsakert Bevásárlóközpontban van a Lindt márkabolt, de nem egy nagy szám. Megtalálhatóak a termékek az összes csokiboltban, és némelyik íz még a sima élelmiszerláncokban is.
Ennek a táblának a fő jellemzője az, hogy képtelenség kulturáltan fogyasztani. Ugyanis a tölteléke NAGYON folyékony. De tényleg, nagyon. A képen látszik, hogy duci darabkákra van felosztva a tábla, nagyon kell vigyázni, hogy a dómokat ne törjük be, illetve, ha betörjük, legyen alatta valami, amire folyhat a töltelék. :D Szerencsére van alatta egy kartonlap, az egész jó erre a célra. Mivel elég kicsi az esélye annak, hogy sikerül törés nélkül szállítanunk, a ragacsra mindenképpen készüljünk fel. A bumszlikat egyszerre kapjuk be, hogy ne folyjon mindenfelé a kissé szirupos, de finom töltelék. A csoki maga semmi extra, szokásos középkategóriás Lindt minőségű.
Gondolom, hogy ebből a sorozatból a többi íz (karamell, narancs, málna, eper, plusz az alkoholos táblák) is ugyanilyen töltelékkel van ellátva, azokat nem próbáltam.
Ár: nemtudoooommár
Összetevők: nemtudoooom
És húúúú meg vúúúúú látom ám a statisztikákban, hogy ráleltek a blogomra! *_* Meghatódtam :))